Allergiáról, egyszerűen
Az allergia lassan a kutyák esetében is népbetegség lesz, ezért idejét éreztük, hogy egy átfogó blogbejegyzés szülessen róla.
Ahhoz, hogy az allergiáról érdemben tudjunk beszélgetni, az immunrendszer működését, zavarait is meg kell ismerjük.
Bemutatom Nektek szervezetünk kuvaszát: az immunrendszert! Őriz, véd, folyamatosan pásztázza a területet, riaszt és cselekszik 0-24-ben, hétfőtől vasárnapig. Az immunrendszer elhárítja a külső betolakodókat (vírusok, baktériumok stb.) és a belső kóros, rákos sejteket is, melyek napi szinten keletkeznek. Ettől nem kell megijedni, hogy: úristeeen, rákos sejtek keletkeznek bennem, akkor rákos vagyok?! Nyugi, az immunrendszer gyönyörűen végzi a dolgát, és jobb belátásra bírja az ilyen sejteket, azaz lebontja őket a francba, így különösebb problémát nem okoz.
A védekezés lehet specifikus és nem specifikus. A specifikus védekezés esetén az immunrendszer pontosan felismeri a betolakodót és speciális koktélt (ellenanyagot) készít a kedves vendégnek, hogy az örök vadászmezőkre küldje. A nem specifikus védekezés esetén a falósejtek gondolkodás nélkül neki rongyolnak a kedves vendégnek, és addig ütik, amíg mozog. Ez általában panaszokkal jár a gazdatest számára is, ugyanis genny keletkezik (elpusztult falósejtek és kórokozók összessége) és gyulladás lép fel, mely lázzal is járhat.
De mi van akkor, ha az immunrendszerünk beint nekünk és elkezd rosszalkodni? A „rosszalkodásnak” többféle következménye lehet:
- immunhiány
- autoimmun betegség
- allergia
Immunhiány esetén az immunrendszer legyengül, lesz@rja a kedves vendégeket, átjáróház lesz a testünk, bárki bejöhet, még talán üdvözli is őket. Ilyen esetben a „vendégek”, szétszedik a házat, rombolnak, mint egy jól sikerült házibuliban, és jönnek a betegségek, fertőzések, rákos sejtek elszaporodása. Az immunrendszert elég sok tényező teheti pihenőpályára: stressz (állatorvos, hanghatások, autózás, negatív élmények), egészségtelen táplálkozás, túlterhelés stb.
Ha valaki autoimmun betegségben szenved, akkor a szervezet saját magát támadja meg. A harci kakas immunrendszerünk mindenre rárepül, ami él és mozog, nem érdekli, hogy barát, vagy ellenség. Ilyenkor teljesen feleslegesen okoz gyulladásokat, melyek hosszabb távon kimerítik a szervezetet és sejtpusztuláshoz, szövetkárosodáshoz vezet. Sajnos a mai orvostudomány az autoimmun betegséget megszüntetni nem tudja, a kezelés a gyulladás és a szövetkárosodás csökkentésére irányul.
Végül elérkeztünk az allergiához, mely szintén az immunrendszer helytelen működéséből fakad. Az immunrendszerünk, ilyenkor szintén átvált harci kakas üzemmódba, de ez esetben a külső hatásokra reagál túlzottan. Mint egy vihartól félő kutya, akinek a dörgés, mint hang olyan ijesztő, hogy felmegy a vérnyomása, egekbe szökik a pulzusszáma, megnő az adrenalin szintje és folyamatosan retteg, súlyosabb esetben kiszökik, megsérül, vagy még rosszabb. Pedig maga a dörgés, mint hang nem okoz benne kárt, de Morzsinak nem tudjuk elmondani, hogy csak egy elektromos kisüléssel járó hanghatás. Ugyanígy az immunrendszerünknek sem tudjuk elmagyarázni, hogy az a pollen, vagy fehérje, ami bekerült a szervezetbe, az égvilágon senkinek sem árt.
Amikor a szervezet „beindul” egy ártatlan kis pollentől, vagy fehérjétől, akkor riadóztatja valamennyi egységét, és hisztamint szabadítanak fel, ételallergia esetén ez általában az emésztőrendszerben, bélrendszerben történik. Ilyenkor hányás, hasmenés, puffadás, hasi fájdalom jelentkezik, de kialakulhat csalánkiütés, ekcéma is.
Allergiát kb. minden kiválthat: fehérje, adalékanyag, tartósítószerek, színezékek. Gyakori, hogy nem a közvetlenül bevitt anyagra alakul ki allergiás reakció, hanem az emésztés során keletkező anyagokra. Megfigyelhető az is, hogy pl. nyersen a kutya nem allergizál a csirkehúsban lévő fehérjékre, viszont hőkezelés után (pl.: tápok gyártása során) megváltozik a fehérje szerkezete, amely már allergiás reakciót vált ki a kutyából. Sőt keresztallergia esetén, ha például allergiás a kutya a nyers csirkehúsra, akkor nagy valószínűséggel allergiás lesz a nyers pulykahúsra is, mert nagyon hasonló a fehérje szerkezetük és a szervezet ezt is ellenségnek tekinti.
Nagyon fontos, hogy az allergia nem az immunrendszer „túlműködése” miatt alakul ki, hanem a helytelen működése miatt, azaz az immunerősítés allergiásoknál fontos. A panaszokat nem az allergén, hanem a túlzott reakció okozza.
Sokat segíthetünk kutyánk szervezetének, ha már kölyök korban elkerüljük a mesterséges adalékanyagokat, színezékeket tartalmazó tápokat és figyelünk arra, hogy milyen fehérjékkel találkozik Kiskedvencünk. Ha táposak vagyunk, mindig olvassuk el az összetevők listáját és tegyük vissza az állati melléktermékkel, gabonával, vagy növényi melléktermékkel kezdődő tápokat a polcra.
Már meglévő allergia esetén alkalmazzuk az eliminációs diétát, majd jó pár hónapig kerüljük az allergén fehérjék adását a kutyánknak. Miután teljesen kiürül a szervezetből és kutyánk harci kakas immunrendszere kezd lenyugodni, akkor szépen, lassan megpróbálhatjuk visszavezetni az allergiát okozó fehérjét az életébe. Sok esetben nem szabadul fel hisztamin, így nem alakul ki többé allergiás reakció. Ha mégis, akkor hagyjuk el azt a fehérjét, esetleg évek után megint tehetünk egy próbát.
Hasonló az eljárás abban az esetben, ha tápról szeretnénk BARF-ra váltani, de a csirkés táp allergiát vált ki a kutyából. Ilyenkor egyáltalán nem biztos, hogy a hőkezelt csirke fehérjére allergiás, az is lehet, hogy a gabonára, vagy adalékanyagokra stb. stb. A legegyszerűbb, ha ilyenkor nyúllal kezdünk és kb. 2-3 hónap után próbálkozunk a nyers csirkehússal.
Reméljük sok tévhitet oszlattunk el és kicsit jobban megértitek az allergia „miértjeit”
Kérdés esetén itt tudsz nekünk írni.
A kizárásos, azaz eliminációs diétáról a következő részben fogunk írni!
